Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

Ugrás a menüre

Alapító okirat


Társulási Megállapodás

amely létrejött a jelen szerződés l. számú mellékletében felsorolt önkormányzatok, mint a társulás tagjai (a továbbiakban, mint Tagok) között a mai alulírott napon és feltételek mellett:

Tagok önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre közigazgatási területükön regionális integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására, az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek megteremtésére és az európai uniós követelmény­ rendszer megvalósításának elősegítése céljából.

I.

A társulás megnevezése: Duna-Vértes Köze Regionális Hulladék­gazdálkodási Társulás

A társulás székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 6.

A megállapodás területi hatálya, a társulás működési területe:

A társult tagok (önkormányzatok) közigazgatási területe, kivéve, ha a közös cél érdekében más önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kerül kapcsolatba.

A társulás működésének időtartama: A társulás határozatlan időtartamra alakul.

A társulás a Ttv. 16. §-a alapján jogi személy, amely alapján önállóan vállalhat kötelezettséget, rendelkezhet vagyoni jogokkal A társulás költségvetési szerv, amelynek alapító okirata a Társulási Megállapodás 2. számú mellékletét képezi.

II.

Bevezető rendelkezések, célok

Tagok előtt ismert, hogy az Európai Bizottság társfinanszírozás keretében jelentős támogatásban részesíti az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó, illetve csatlakozó országokat­ így Magyarországot -, illetve azok olyan regionális beruházási projektjeit is, melyek nélkülözhetetlenek az uniós normák és a hazai a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és végrehajtási rendelkezések végrehajtásához, teljesítéséhez.

Tagok Fejér, Komárom-Esztergom, Pest megye térségeiben, saját közigazgatási területükön belül, a településeik szilárdhulladék kezelésének megoldására kötnek szerződést; amely terv végrehajtásában kiemelten érdekeltek az érintett települések önkormányzatai.

Mindezen feladatokat olyan magas műszaki-, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben kívánják működtetni, amely a XXI. század infrastrukturális rendszerében is biztonságot nyújt mind a térség, mind a térségben élő lakosság számára.

A térségben a tagok kiemelt szerepet szánnak a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű bevezetésének, a hulladék maximális mértékű újrahasznosításának (zöld, fém, műanyag, üveg, szerves, stb.), a régi felhagyott szilárd hulladéklerakók rekultivációjának valamint a lakosság körében megfelelő PR és tájékoztatás biztosításának.

Jelen megállapodásban megjelölt célok megvalósításában résztvevő települések a folyamatos és hatékony működés érdekében ezen megállapodás végrehajtása során - elsősorban a meglévő kistérségi struktúrához igazodó - körzeteket hoznak létre. A tagok területi elhelyezkedése alapján kialakított egy-egy körzet működési területe és szervezete szerint nem azonos a már működő kistérségi társulásokkal, azok kizárólagosan a jelen megállapodással létrehozott társulás hatékony működését segítik elő.

Az egyes körzetekhez tartozó települések tételes felsorolását a megállapodás 2. számú melléklete tartalmazza.

Tagok megállapodnak abban, hogy a fenti célok elérése érdekében együttesen együttműködve a társulás nevében pályázatot nyújtanak be, a KOHÉZIÓS ALAP program keretében megvalósítandó támogatás igénybevételére.

III.

Kötelezettségvállalási nyilatkozat

A társulási megállapodást aláíró tagok a projekt előkészítése, megvalósítása, és működtetése érdekében kötötték meg megállapodásukat és hozták létre a társulást. Jelen megállapodás aláírásával a tagok, KOHÉZIÓS ALAP pályázatuk elfogadása (az európai uniós és a hazai, állami támogatás megítélése, folyósítása) esetén és érdekében az ebben a pontban felsorolt kötelezettségvállalások területein működnek együtt. Ezen belül felelősségük fennáll a projekt érdekében megvalósuló rendszer működtetéséért, illetve kiterjed a kivitelezéshez kapcsolódó biztosítékok szolgáltatására, fenntartására is.

Az együttműködés és a felelősségvállalás területei:

III/l. A Hulladékgazdálkodási rendszer tervének közös kidolgozása a regionális szilárd hulladék kezelésének megoldására, és ezzel a térségi integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása (továbbiakban: projekt).

III/2. A rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok biztosítása a rendszer üzemeltetésébe bevonandó szakmai közszolgáltatók útján, különösen az Európai Unió KOHÉZIÓS ALAP támogatási programja keretében történő pályázati részvétellel.

III/3. Tagok kijelentik, hogy a beruházás megkezdését követően mindent megtesznek annak megvalósítása érdekében. A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a keletkező szilárdhulladék elhelyezésére és kezelésére a projekt megvalósításával kialakított rendszert veszik igénybe, melyek megfelelnek a KOHÉZIÓS ALAP támogatási elveknek és a közszolgáltatási szerződésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

III/4. A projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással, az érintett térségek egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a

későbbiekben nem akadályozzák a rendszer működését, illetve az önkormányzatok belső döntésük során minden tekintetben gyors, aktív tevékenységgel biztosítják a megvalósítást

III/5. Átgondoltan felmérik a térségek szerepét, az itt megfogalmazott jogokat, kötelezettségeket és befogadják a kialakított működési-felelősségi rendszert. Tudomásul veszik, hogy amennyiben nem működnek közre vagy akadályozzák a társulás munkáját, és az a többi tag számára tetemes hátránnyal jár, akkor azért felelősséggel tartoznak és az általános elveknek megfelelően jótállni kötelesek.

III/6. Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projekt egységes elvek szerinti, Társuláson, illetve az üzemeltetésre létrehozandó gazdálkodó szervezeten keresztül történő üzemeltetésére, vagy annak biztosítására. Tagok kötelezettséget vállalnak, hogy a projekt megvalósítása során a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint járnak el, különös tekintettel lesznek a közbeszerzési törvény és a hatósági árszabályozás, továbbá a közszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire.

III/7. Tagok a KOHÉZIÓS ALAP végrehajtó szervezet (Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztérium) felé az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásának pénzügyi
tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjéről szóló rendelet alapján a szervezettel megkötendő támogatási szerződésben lefektetett szempontok szerint lesznek felelősek (garanciák, biztosítékok, egyéb kötelezettségek)

III/8. Ezen kötelezettségvállalások elfogadása és aláírása a Tagok részéről egyben felelősségvállaló, elfogadó nyilatkozat is, mely önállóan (hiteles kivonatként is) felhasználható. ·

III/9. A Társulás működési költségeinek fedezetére minden tag lakosságarányos hozzájárulást köteles fizetni. Ennek mértéke 2004-ben 10,- Ft l fő.

IV. Együttműködés, adatszolgáltatás
Tagok a saját, a megállapodás tárgyát képező területen végzett, tevékenységük során előtérbe helyezik jelen szerződés elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást
A Tagok kötelezettséget vállalnak a projekt megvalósításához szükséges területi, lakossági, valamint a szilárdhulladék begyűjtési, meres1, mennyiségi, feldolgozási adatok szolgáltatására. E körben a Tagok nem hivatkozhatnak települések érdekeire, mint "üzleti titokra".
A Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azokat üzleti titokként kötelesek kezelni.

v.

Tulajdonjogi kérdések

Tagok megállapodnak abban, hogy a projekt keretében megépülő létesítmények a Társulás tulajdonába kerülnek. A beruházás megvalósításához szükséges, kívülálló személy tulajdonában lévő ingatlanoknak a Társulás tulajdonába adásáról, átruházásáról vagy azon használati, szolgalmi jogok létesítéséről, az azokon végzett beruházások elszámolásáról az érintett felek megállapodásai az irányadóak.
A projekt keretében az egyes tag önkormányzatok területén megvalósuló beruházások kérdéseiben a projekt előkészítés időszakában az adott tagnak vétójoga van, amelyet azonban a tag a társulási érdekeket figyelembe véve és az elnyert pályázati összegek lehívhatóságát és jogszerű felhasználását nem veszélyeztetve jogosult gyakorolni. Egy esetleges későbbi vagyonfelosztás esetén az önkormányzatok (tagok) a hozzájárulásuk (önrész) arányában elsősorban a közigazgatási területükön megvalósult beruházások szerint részesednek.

Tagok tudomásul veszik, hogy az KOHÉZIÓS ALAP támogatási kérelem feltétele az
önkormányzati önrész biztosítása. A Tagok a projekt tervezett beruházási költségét és
finanszírozási megoszlását előreláthatóan az alábbiak szerint fogadják el:

A finanszírozási megoszlás alapja:

- KOHÉZIÓS ALAP, valamint Állami cél- és címzett támogatása: 90%
- Saját forrás: 10%

Jelen megállapodás aláírásával Tagok tudomásul veszik az árfolyamváltozásból eredő esetleges különbségeket is.

VI.

Díjpolitika

A megállapodás II. pontjában meghatározott célok közül a működtetés gazdasági alapjának megteremtéséhez, illetve az önkormányzatok közszolgáltatási kötelezettségének ellátásához a Tagok az üzemeltetés során az alábbi díj (tarifa) politikát kívánják érvényre juttatni.

A közszolgáltatási díj megállapítása során figyelemmel kell lenni a hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLID. törvény), valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló, jelenleg a 242/2000. (Xll. 23) számú Korm. rendeletre, különösen a 6. § rendelkezéseire és azok későbbi módosításaira vagy helyettesítő jogszabályaira.

A fentiek alapján a Tagok kötelezettséget vállalnak a központi létesítmények, valamint a körzetenkénti egységes közszolgáltatási díj kidolgozására és alkalmazására. Az egyes Tagok a Társulás által elfogadott díjpolitika alapján fogják megállapítani saját díjrendeleteiket, díjszabásukat

VII.

Üzemeltetés

A hulladék kezelésére irányuló szolgáltatás közszolgáltatás, mely ellátása magában foglalja a települési szilárd hulladék teljes körű begyűjtését, elszállítását a hulladékkezelő telepre, a hulladék előkezelését, a kezelő létesítmény üzemeltetését, a hulladékok újrahasznosítását és értékesítését, az újra nem hasznosítható hulladék lerakását, valamint a szolgáltatás folyamatosságának biztosítását.

Tagok jelen Társulási megállapodást kötelezettségvállalásnak tekintik az egységes üzemeltetési rendszer kialakításához.

Az együttműködő önkormányzatok a célul kitűzött és a jelen szerződésben részletesen meghatározott projekttel kapcsolatos üzemeltetési, közszolgáltatói feladatok ellátására, a mindenkor hatályos magyar jogszabályok (jelenleg a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII. 23.) Korm. Rendelet) alapján többségi önkormányzati tulajdonú üzemeltető Kft-t hozhatnak létre, amelyen keresztül is biztosíthatják a jelen meglévő közszolgáltatói szerződések továbbélését az egyedi önkormányzati döntéseknek megfelelően.

A Tagok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy képviselőtestületük útján gondoskodnak a Hgt. 23. §-a szerinti önkormányzati rendelet megalkotásáról, vagy annak megfelelő módosításáról a Társulás által elfogadott elvek alapján.

VIII.

A Társulás szervezete

VIII/I.

Társulási Tanács

1) Tagok megállapodnak abban, hogy a Társulás legfőbb közös döntéshozó szerveként
Társulási Tanácsot hoznak létre.
2) A Társulási Tanácsban a Társulás tagjait a társult önkormányzatok polgármesterei képviselik. A polgármester személyesen vagy írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján vehet részt és szavazhat a Társulási Tanácsban. Az egyes tagok a Társulás működéséhez a projekt finanszírozásához való hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal. A Tagokat megillető szavazati arány mértékét a megállapodás 2. számú melléklete tartalmazza.
3) A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a Tag önkormányzatok képviselő­
testületeinek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását. Az alakuló ülést a tisztségviselők megválasztásáig a levezető elnök vezeti. A Társulási Tanács alakuló ülése határozatképes, ha azon legalább a szavazatok 2/3-ával rendelkező képviselő jelen van. A Társulási Tanács tagjai sorából Elnököt és négy Elnökhelyettest választ. A Társulást az Elnök képviseli.

Az Elnök és Elnökhelyettesek megbízatása legfeljebb 4 éves határozott időre, illetve az önkormányzati tisztségük megszűnéséig tart.
4) A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal,
székhelyén tartja.

Az ülést össze kell hívni: - a Társulási Tanács által meghatározott időpontban,
- a Társulás tagjának - napirendet tartalmazó -
indítványára,
- a megyei (Fejér Megye, Komárom-Esztergom Megye, Pest Megye) közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére.

5) A Tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A Társulási Tanács ülését az Elnök, távollétében az Elnökhelyettes vagy a Tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze, és vezeti. A Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők által képviselt szavazati jogok összessége alapján a szavazatok több mint
felét kitevő igen szavazatra van szükség. A szavazati jogok összességének több mint
felének a szavazata szükséges (minősített többség):

az Elnök, Elnökhelyettesek megválasztásához, visszahívásához,
a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásához, visszahívásához;
csatlakozási kérelemről való állásfoglalás elfogadásához,
a projekt végrehajtásához szükséges szerződések, megállapodások elfogadásához, ideértve a projekt kidolgozására vonatkozóan más személy(ek)nek megbízás adását,
a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak a Társulás gazdasági tevékenységével kapcsolatos jelentéseinek elfogadásához,
a Társulás éves költségvetésének és mérlegének elfogadásához,
A Társulás vagyonának hasznosítása céljából a szükséges döntések elfogadásához.

6) A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az Elnök és a Társulási Tanács által felhatalmazott hitelesítő személy ír alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

7) A Társulási Tanács feladat- és hatásköre:

- Összehangolja a Tagok ár-, foglalkoztatási-, üzemeltetési politikáját, irányítja a szükséges kapcsolódó adatszolgáltatást;
- Felülvizsgálja és megállapítja a tagi hozzájárulások mértékét és a szavazati arányt
- Bármely kérdésben észrevétellel élhet a Tagok, azok közigazgatási szervei, a hatóságok, továbbá a szakmai munkában, kivitelezésben közreműködő szervek, személyek felé;
- Előkészíti és koordinálja a Tagok együttműködésével, szervezeti kérdésekkel kapcsolatos döntéseit;
- Tájékoztatja a Társulás tagjait,
- Meghatalmazást ad a Kapcsolattartó-Gesztornak a jelen megállapodásban írt feladatai ellátására;
- Beszámoltatja a Kapcsolattartó-Gesztort;
- A Kapcsolattartó-Gesztor munkájának elősegítése és ellenőrzése; észrevétellel, javaslattal élhet a projekt megvalósításával összefüggésben a gesztor felé,
- A Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot tájékoztatja;
- Ellenőrzi és elemzi a projekt szerinti célkitűzések megvalósulásának időarányos állapotát;
- A szakmai munkát felügyeli;
- Tagjai sorából Elnököt, Elnökhelyetteseket választ, a tisztségviselőket visszahívhatja;
- Megválasztja és visszahívja a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjait, tárgyalja és elfogadja a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak a Társulás gazdasági tevékenységével kapcsolatos jelentéseit;
- Tárgyalja és elfogadja a Társulás éves költségvetését és mérlegét;
- A Társulás vagyonának hasznosítása céljából a szükséges döntéseket meghozza.

A Tanács üléseit úgy kell összehívni, hogy a Tagok a meghívót legalább 15 nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően kézhez kapják. A napirend meghatározása az Elnök feladata, de annak összeállításában bármelyik tagnak indítványtételi joga van.

Tagok évente legalább egy alkalommal kötelesek képviselő-testületeiknek beszámolni a Társulás működéséről, szakmai tevékenységéről

Az alapvető működési rendszerük mellett, a Tagok szükség szerint egyeztető ülést is tarthatnak, akár a 3. számú melléklet szerinti körzeti, akár társulási tagi szinten a projekttel kapcsolatos bármely kérdés tisztázására.

VIII/2. Elnökség
A Társulás munkáját a Társulási Tanács ülései közötti időszakban az Elnökből és a négy Elnökhelyettesből álló Elnökség irányítja. Az Elnökség irányítja és ellenőrzi a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtását, döntésre előkészíti a Tanács hatáskörébe tartozó ügyeket, szervezi, összehangolja és megteszi a beruházás előkészítéséhez, lebonyolításához szükséges
- Tanács hatáskörébe nem tartozó - intézkedéseket, felel a Társulási Tanács üléseinek
előkészítéséért, összehívásáért. A Tanács hatáskörét nem érintő - a beruházás lebonyolításához kapcsolódó - operatív ügyekben megteszi a szükséges intézkedéseket, melyekről a Társulási Tanács soron következő ülésén a Tanácsnak beszámol. Az Elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekre a Tanács felhatalmazta.

VIII/3.

Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

A Társulás működésének és a projekt végrehajtásának, a beruházás megvalósításának ellenőrzésére a Tagok öt tagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot (a továbbiakban: PEB) hoznak létre. Jelölni csak a Tagok képviselő-testületeinek tagjai vagy polgármestere közül lehet. A PEB tagja nem lehet egyidejűleg a Társulási Tanács tagja is. A PEB tagjainak megbízatása legfeljebb 5 éves határozott időre, illetve az önkormányzati tisztségviselői megbízatásának megszűnéséig tart.

Feladat és hatásköre:
- a Tanács, és a Kapcsolattartó-Gesztor által végzett feladatok eredményének és minőségének ellenőrzése;
- az ütemezett kivitelezés és a pénzfelhasználás ellenőrzése;
- a Kapcsolattartó-Gesztor éves beszámolójának előzetes véleményezés;
- a Tagok elé terjesztendő jelentések, beszámolók vizsgálata, a vizsgálat eredményéről beszámoló készítése;
- a projekt bármely résztvevőjétől felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

A PEB köteles közvetlenül a Tagoknak írásbeli észrevételben jelezni, ha jogszabályba ütköző vagy a Társulási megállapodást, illetve a Tagok érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal.

A PEB első ülésén tagjai sorából elnököt választ. A szervezet üléseit az elnök hívja össze. Az ülés összehívására az ülés napját legalább nyolc nappal megelőzően írásban, elektronikus úton vagy távbeszélő útján küldött értesítéssel kerülhet sor. A PEB ülését bármelyik két tag összehívhatja az ok és a cél megjelölésével, ha a bizottság összehívására vonatkozó
kérelmüket az elnök nyolc napon belül nem teljesíti. )
A PEB határozatképes, ha az ülésen a tagok kétharmada jelen van. A PEB határozatait
egyszerű szótöbbséggel hozza. A PEB üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyre a Társulási Tanács ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A PEB-t félévente, minden félévet követő hónap 15. napjáig az Elnökség tájékoztatja a projekt (beruházás) állásáról.

A PEB tajgai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek feladataikat ellátni. Kötelezettségeik megszegésével a Társulásnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

VIII/4.

Kapcsolattartó-Gesztor

Tagok az KOHÉZIÓS ALAP támogatási kérelmezési eljárás érdekében, valamint a későbbiekben a projekt megvalósulásnak elősegítése érdekében a kapcsolattartó-gesztori feladatok ellátásával Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatát bízzák meg.

A Kapcsolattartó-Gesztor székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 6.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a kapcsolattartó-gesztori feladatok ellátására kötelezettséget vállal. Tagok rögzítik, hogy a Gesztornál a gesztori feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a polgármester jár el.

Feladat és hatásköre: az együttműködés keretein belül, a Társulási Tanács felhatalmazása alapjárt minden feladatot ellát, amely a projekt megvalósítását szolgálja. Így különösen:
- képviseli és irányítja a projekt megvalósításának teljes menetét;
- a projekt kidolgozásáért felelős szervezet részére megbízás adása;
- ellátja a projekttel összefüggő teljes gazdasági és számviteli rendszer kezelését;
- nyilvántartja a projekt adminisztratív és pénzügyi adatait;
- javaslatot tesz a megállapodásban meghatározott célok ütemezésére és irányítja a projekt megvalósítását;
- javaslatot tesz a megvalósítás szakaszainak meghatározására, valamint irányítja annak teljes menetét;
- a projekt teljesítéséhez igazodó feladatokhoz határidőket rendel;
- elkészítteti a projekt végrehajtásához szükséges pályáztatási dokumentumokat;
- elkészíti és előterjeszti a projekt éves beszámolóját;
- meghatározott időközönként beszámolót készít a Társulási Tanács és az Elnökség számára a projekt megvalósulásáról;
- észrevétellel és kérdéssel élhet a Tagok, azok közigazgatási szervei, a körzeti meghatalmazottak, a hatóságok, továbbá a szakmai munkában, kivitelezésben működő szervek, személyek felé;
- kötelezően tájékoztatást nyújt a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság részére;
- megköti a projekt végrehajtásához szükséges szerződéseket, megállapodásokat;
- beszámoltatja a projektben közreműködő bármely érdekeltet.

A Kapcsolattartó-Gesztor megbízatása a projekt keretében megvalósuló létesítmények,
·eszközök használatba vételét követő pénzügyi elszámolás lezárásáig terjed.

IX.

Társulás képviselete

A Társulást a Társulás Elnöke bármelyik elnökhelyettessel közösen jegyzi. A jegyzés akként történik, hogy a Társulás kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott megnevezése alatt a teljes nevét az elnök és egyik elnökhelyettes írja alá.

x.

A tagsági jogviszony

A Tagok ezen társulási megállapodás aláírásával, a lefektetett elvek elfogadásával kötelezettséget vállaltak arra vonatkozóan, hogy a projekt megvalósításában együttműködnek, egyben kijelentik, hogy rendelkeznek a szükséges testületi felhatalmazással a társulásban való részvételhez, a Társulási megállapodást valamennyi Tag önkormányzat képviselő-testülete minősített többséggel hozott határozatával jóváhagyta.

Ezen felelősségvállalás keretében a Tagok lemondanak arról, hogy a pályáztatást és a projekt kivitelezését akadályozzák, településeiken nem akadályozzák a szakmai munkát, illetve nem folytatnak olyan tevékenységet, amely ellentétes jelen szerződés céljaival, tartalmával. Egyben elfogadják a felmondással, illetve kizárással összefüggő felelősségi szabályokat.

A társulási feladatok végrehajtása során a Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a működési hozzájárulás befizetéséről gondoskodnak. A működési hozzájárulás összegének évenkénti módosítására az Elnök tehet előterjesztést a Társulási Tanácsnak. A Tagok kötelesek a hozzájárulás összegét a Kapcsolattartó-Gesztor felhívására annak kézhezvételét követő 30 napon belül a felhívásban megjelölt számlára átutaltatni.

A projekt megvalósításához szükséges pályázatok, tervek, hatósági eljáráshoz szükséges
tanulmányok, stb. jelentkező indokolt költségeiről, a költségek - szavazati arányoknak megfelelő- megosztásáról, megfizetésének módjáról, a határidejéről a Kapcsolattartó-Gesztor rendelkezik azzal, hogy évente köteles elszámolást készíteni a Társulási Tanács számára.
(Tagi felmondás, Tag kizárása, illetve tagfelvétel esetén a fenti költségek újraosztása szintén
az ő kötelezettsége).

X/l.

A Társulási megállapodás felmondása és a Tag kizárása

A/ A Társulási megállapodás felmondása:

l.) A Társulási megállapodás bármely tag által történő év közbeni felmondása elfogadásához a Társulásban részt vevő valamennyi önkormányzat képviselő- testületének a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.)
15. §-a szerinti minősített többséggel hozott határozata szüksége.
2.) Az 1.) pontban foglaltak kivételével a Társulási megállapodást felmondani a naptári év utolsó napjával lehet. A Tag önkormányzat képviselő-testületének a felmondásról szóló- Ötv. szerinti minősített többséggel hozott- döntését legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a Társulás Elnöke útján a társulás tagjaival írásban közölni.
3.) Tagok kötelezettségvállalásuk alapján és az együttműködés céljaira is tekintettel alapvetően tartózkodnak a megállapodás felmondásáról. A Társulás tagjai a megállapodást csak abban az esetben mondhatják fel, ha a Társulással szemben közokirattal igazolható tartozásuk, vagy egyéb kötelezettségük nem áll fenn.

B/ Tag kizárása:

1.) Amennyiben bármely Tag a Társulási megállapodásból, a Társulási Tanács döntéséből fakadó kötelezettségének a Társulás Elnöke részéről történt ismételt írásbeli felhívásra az abban megjelölt határidőben nem tesz eleget, úgy a Tag önkormányzatok képviselő-testületei több mint felének Ötv. szerinti minősített többséggel hozott határozatukkal a naptári év utolsó napjával fontos okból a Tagot a Társulásból kizárhatják.
2.) A tagi kizárás jogkövetkezményei azonosak a tagi felmondás esetében meghatározott jogkövetkezményekkel.

C/ Jogkövetkezmények:

A felmondó (kizárt) Tag tudomásul veszi, hogy a korábban teljesített, és a felmondás évében esedékes költségvetési (működési) hozzájárulásának megtérítését a Társulástól nem követelheti, köteles továbbá a többi Tagok és a Társulásnak okozott valamennyi kárt megtéríteni.

A felmondó (kizárt) Tag nem jogosult az elszámoláskor a többi Taggal és a Társulással szemben érvényesíteni az KOHÁZIÓS ALAP, illetve az állami (cél/címzett) támogatások útján kapott részarányos hozzájárulást, mivel azt a pályázatot benyújtó Társulás részére juttatták Köteles viszont tagsági jogviszonya megszűnésétől számított 60 napon belül elszámolni minden olyan vagyoni előnnyel, melyet az együttműködés alatt vagy annak révén szerzett. Az elszámolás során a tag által befizetett önrészt figyelembe kell venni.

A megállapodást felmondó (kizárt) Tag teljes kártérítési felelősséggel és esetlegesen kártalanítással tartozik a felmondásával (kizárását előidéző magatartásával, vagy mulasztásával) a többi Tagnak és a Társulásnak a projekt megvalósításával összefüggésben okozott konkrét és közvetlen károkért

A felmondó (kizárt) Tag ezen felelőssége kiteljed minden, a felmondással (kizárással) összefüggő kárra, azaz különösen, de nem kizárólagosan a beruházás átalakítása, módosított tervek,- szervezet kialakítása, üzemeltetés költségeinek megnövekedése, beruházás elhúzódása, stb. folytán felmerülő többletköltségre és egyéb kárra).

Minden Tag a megállapodás aláírásával hozzájárulását adja, hogy felmondása (kizárása) esetén a tagi elszámolás keretében - külön nyilatkozata nélkül is - az őt megillető összegből, ellenértékből közvetlenül levonható és elszámolható a felmondó (kizárt) Tagot terhelő, közokirattal igazolt teljes kár, illetve kártalanítás összege.

X/2.

Társuláshoz történő csatlakozás

A Társulás nyílt, más önkormányzatok - amennyiben a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladataikat a Társulási megállapodásban foglalt integrált regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretein belül kívánják megoldani- a Társulás Elnökéhez intézett írásos csatlakozási kérelmet nyújthatnak be. A csatlakozási kérelemről, a csatlakozással összefüggő vagyoni, költségvetési hozzájárulásokkal kapcsolatos kérdésekről, a szavazati arányok alakulásáról a Társulási Tanács minősített többséggel hozott döntésével előzetesen állást foglal. A Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz valamennyi Tag önkormányzat képviselő-testületének Ötv. szerinti minősített többséggel hozott döntése szükséges.

XI.

A társulási megállapodás hatálya

Jelen társulási megállapodás a Társulás alakuló ülésének napján lép hatályba.

XII.

A Társulás megszűnése

A Társulás megszűnik:
- ha célja lehetetlenné válik (KOHÉZIÓS ALAP támogatás elmaradása);
- ha a Társulás valamennyi tagjának képviselő-testülete Ötv. szerinti minősített többséggel hozott határozatával dönt a Társulás megszüntetéséről;
- a bíróság jogerős döntése alapján.

XIII.

A nyilvánosság biztosítása

A lakossági tájékoztatás keretében a Tagok egyrészt a körzetek polgármestereinek és jegyzőinek egyeztető fórumán kívánnak a projektnek nyilvánosságot biztosítani, másrészt a Kapcsolattartó-Gesztor és munkaszervezete tájékoztatja a sajtót, továbbá gondoskodik egyéb úton az érintett lakosság információval történő ellátásáról.

XIV.

Záró rendelkezések

Tagok rögzítik, hogy amennyiben jelen megállapodás valamely rendelkezése jogszabály vagy egyéb, a feleken kívülálló ok miatt objektíve nem alkalmazható, a többi - fentiekkel nem érintett- része teljes hatályában fennmarad.

A Tagok kijelentik, tudomással bírnak arról, hogy állami cél- (címzett) és KOHÉZIÓS ALAP támogatás csak a támogatási kérelem benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető. Egyúttal nyilatkoznak arról, hogy a munkálatok még nem kezdődtek meg.

A Tagok vitás kérdéseiket elsősorban és kötelezően tárgyalásos úton, egymás között - szükség szerint érdekképviseleti és szakmai szervek, szervezetek bevonásával - egyeztetéssel kísérlik meg rendezni, ennek sikertelensége esetére a Tatabánya Városi, illetve értékhatár okán a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság kizárólagos illetékességének vetik alá magukat.

Tagok rögzítik, hogy e megállapodásnál alkalmazták és tudomásul vették a vonatkozó magyar jogszabályokat.

Ezen társulási megállapodás megkötésénél Tagok a vonatkozó KOHÉZIÓS ALAP előírások mellett, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. ev1 CXXXV. Törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásait veszik figyelembe. Az előzőekben felsorolt jogszabályok, illetve a jelen szerződés által nem szabályozott kérdésekben a Ptk. Szabályai irányadók.

Tagok a jelen társulási megállapodást aláírás előtt részletesen átolvasták és megértették.
A fentiek szerint ezen megállapodást a tagok annak átolvasása és értelmezése után a szükséges testületi (közgyűlési) felhatalmazás birtokában 6 eredeti példányban, mint akaratuknak és gazdasági céljaiknak mindenben megfelelőt jóváhagyólag aláírták.

Tatabánya, 2004. június 29.

Almásfüzítő: Karánsebesy Lukács
Annavölgy: Bánhidi József
Baj: Schunder Tibor
Bajna: Kalmár Zoltánné
Bajót: Török János
Biatorbágy: Dr. Palovics Lajos
Bicske: Szántó János
Bodmér: Rácz Imre
Budajenő: Soltész Miklós
Budakalász: Harczos Lajos
Budakeszi: Farkas Gyula
Csabdi: Huszárovics Antal
Csákvár: Giesz János
Csobánka: Török Istvánné
Csolnok: Bérces József
Dág: Mayer Ferencné
Dorog: Dr. Tittmann János
Dunaalmás: Lévai Péter
Dunaszentmiklós: Aubéli Ferenc
Epöl: Muszela Imre
Gyermely: Sáros György
Halásztelek: Stoffán Antal
Herceghalom: Schnaider László
Héreg: Dékán János
Kesztölc: Klányi Sándor
Kocs: Pálfy Imre
Komárom: Zatykó János
Lábatlan: Török István
Leányfalu: Szinna Gábor
Leányvár: Bánffy Miklós
Mány: Szabó Zoltán
Máriahalom: Pányta György
Mocsa: Áy József
Mogyorósbánya: Prohászka Tibor
Nagykovácsi: Bencsik Mónika
Nagysáp: Balogh Miklós
Naszály: Maszlavér István
Neszmély: Benkő Ferenc
Nyergesújfalu: Miskolczi József
Óbarok: Tóth László
Páty: Dr.Bognár András
Perbál: Kemenczei Kálmán
Piliscsaba: Manek János
Piliscsév: Nagy Mária
Pilisjászfalu: Kékesi László
Pilismarót: Benkovics László
Pilisszántó: Szőnyi József
Pilisszentiván: Pénzes Gábor
Pilisszentkereszt: Havelka József
Pilisszentlászló: Dr. Illés György
Pilisvörösvár: Grószné Knipp Erzsébet
Pomáz: Golub Athanász
Pusztavám: Merkatz László
Remeteszőlős: Gíró István
Sárisáp: Haracska Ferenc
Solymár: Enczmann László
Süttő: Nagy Endre
Szár: Krupánszki Mihály
Szárliget: Andráska Gyula
Szentendre: Miakich Gábor
Szigethalom: Fáki László
Szigetszentmiklós: Fodor Antalné Dr.
Szomor: Nagy György
Tahitótfalu: Budai Mihály
Tardos: Moravcsik Mária
Tarján: Fülöp István
Tatabánya: Bencsik János
Tát: Szenes Lajos
Telki: Varga Mihály
Tinnye: Dr. Bak Ferenc
Tokod: Pánczél Mihály
Tokodaltáró: Varga János
Tök: Baksa László
Törökbálint: Turai István
Újbarok: Dr. Pajor Péter
Úny: Pósfai József
Üröm: Laboda Gábor
Várgesztes: Menoni Gabriella
Vértesboglár: Bauer Jánosné
Vértessomló: Hartdégen József
Vértesszőlős: Vida István
Vértestolna: Harmados Oszkár
Visegrád: Hadházy Sándor
Zsámbék: Horváth Gellértné

Vissza a hagyományos oldalra